skip to Main Content
+36 20 991 7272 revierik@gmail.com

A kiégés fázisai

A kiégés tüneteit Freudenberger pszichoanalitikus írta le 1974-ben.

Lényege, hogy a folyamatos megterhelések, stresszek nyomán fizikai, emocionális és mentális kimerülés jelentkezik, ami a célok, ideálok elvesztésével, reménytelenség érzésével jár együtt. Növekszik az inkompetencia érzése is, csökken az egyén önértékelése, mások, a világ és önmaga iránt is fokozódik a negatív beállítódás. 

Stádiumai:

Idealizáció: túlzott lelkesedés, fokozott teljesítmény, kollégákkal való intenzív kapcsolattartás

Realizmus: valóságos észlelés, az egyén tisztában van saját képességeivel, kompetenciájával, ugyanakkor a korlátaival is, valóságos képet alkot munkájáról és saját lehetőségeiről, érdeklődő, de már megtartja a távolság és a részvétel egyensúlyát a munkájában

Stagnálás: kiábrándulás, rutinszerűen végzi a feladatait, a motiváció, a munka öröme már csökken, kollégákkal való kapcsolattartás fárasztó az egyén számára

Frusztráció: fokozott feszültség, ingerlékenység, saját hivatásuk értelmének kétségbe vonása, visszahúzódás, kollégák, partnerek idegesítik

Apátia, fásultság: ellenséges, rideg hozzáállás, pályaelhagyás, örömtelenség, a magánélet is megterhelt lehet, ez a szakasz mindenképpen segítséget igényel

Kiváltó okok:

A kiégés kiváltói okai között lehetnek a túlzott elvárások, az irreális célok. A megbecsültség folyamatos hiányának érzése, a monotónia, ugyanakkor a komoly ambíciók, állandó óriási erőfeszítések is provokálhatják a kiégést. Az érzelmi megterhelés és a frusztráció is a kiégés fő kiváltó okai között szerepelnek.

Kiket fenyeget a leginkább a kiégés?

A kiégés főleg a segítő foglalkozásúakat érinti: orvosokat, pedagógusokat, pszichológusokat, pszichiátereket, ápolókat, szociális munkásokat, vezetőket. Általában azokat, akiknek nap, mint nap emberekkel kell foglalkozniuk.  Még egy fiatal, ambiciózus személynek is előbb-utóbb megterhelő lehet a rázúduló problémáktól függetlenítenie magát. A kiégés fenyegetheti a túlságosan lelkes fiatalokat, és például a munkát, partnert intenzíven kereső, de nem találó embereket is.

Megelőzés lehetőségei:

Munkakörülmények javítása
(anyagi, erkölcsi, szakmai megbecsültség érzése, túlterheltség elkerülése, támogató szakmai közeg, szakmai fejlődés lehetősége)

Szupervízió, estemegbeszélések

Tudni kell a távolságot jól beállítani a munkatársakkal, gondozottakkal, saját munkánkkal kapcsolatosan is

Ne legyen élet-halál kérdése az adott tevékenység, ne „görcsöljünk rá”!

Saját határaink, kompetenciáink felmérése, felismerése

Önismeret, önreflexió fejlesztése

Időnként tudatosan lazítani

Idő-menedzsment, a munka és magánidő szigorú elválasztása

Más tevékenységekben is örömet találni (hobbi, család, barátok)

Munkán kívűl mással is foglalkozni (tanulás, továbbképzés, sport)

Back To Top