skip to Main Content
+36 20 991 7272 revierik@gmail.com

EZT A 3 DOLGOT KELL TELJESÍTENIE, HOGY FELNŐTT LEGYEN!

Ki számít felnőttnek? Ez meglehetősen nehezen meghatározható dolog. Ennek az egyik oka az, hogy nem csak egyféle nézőpontból lehet a kérdést megközelíteni. Létezik jogi, biológiai, társadalmi valamint pszichológiai felnőttség is. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy utóbbiban kultúrától és elmélettől függően is vannak különbségek.

Egy amerikai pszichológiaprofesszor, Jeffrey Arnett szerint 3 feladatot kell ahhoz teljesítenünk, hogy a pszichológiai felnőttség kritériumait teljesítsük:

1. Felelősségvállalás
2. Független döntéshozatal
3. Anyagi függetlenség

1.

FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

Aki felnőttként viselkedik, képes arra, hogy felelősséget vállaljon tetteiért és azok következményiért is. Nem keres kibúvókat, vagy személyeket, akire áthárítja a saját felelősségét. Ha valamit rosszul csinál, akkor képes ezt felvállalni, vagy, ha elrontott valamit, akkor képes arra, hogy megpróbálja kijavítani, vagy kompenzálni az általa okozott kárt.

Nem viselkedik a körülmények áldozataként, aki alá van vetve mások, vagy a környezet kizárólagos akaratának. Így azokat a dolgokat, amikért nem rajong magában (például túlsúly, vagy okoskodás) megpróbálja megváltoztatni. Személy szerint, azt is felelősségvállalásnak tekintem, ha az egyén tisztában van a negatív érzéseivel is és – az adott pillanatban – elfogadja őket, vagy az estleges érzelmi káoszát; esetleges hibáit is saját tulajdonságának tudja tekinteni. Az már egy másik kérdés, hogy a későbbiekben szeretne-e ezen dolgozni vagy sem. Tapasztalatom szerint az elfogadás önmagában is nagy előrelépés és segítség.

2.

FÜGGETLEN DÖNTÉSHOZATAL

• Mit kellene tanulnom?
• Milyen munkát kellene végeznem?
• Hol kellene élnem és kivel?
• Kapcsolatban akarok élni, vagy független akarok maradni?
• Milyen embereket szeretnék magam mellett tudni és kiket nem?
• Mire mondja igent és mire nemet?

Azt kell kiderítenünk az ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén, hogy kik vagyunk és hol a helyünk a világban – mondja Jensen Arnett – és ez egy sor (önálló) döntés eredménye lesz.

A döntéseik mentén alakulnak kis saját értékeink és irányelveink. E szerint tudunk egységben élni önmagunkkal. Fontosnak tartom ugyanakkor megemlíteni, hogy a stabil identitás mellett szabad nyitottnak maradni önmagunk teljes feltérképezésre. Jó, ha tudjuk magukat kívülről is látni és mindennapi tapasztalataik alapján minél pontosabb képet alkotni önmagukról.

3.

ANYAGI FÜGGETLENSÉG

Jensen Arnett szerint a harmadik feladat a felnőtté váláshoz, hogy anyagilag független életet éljünk. Ez az állítás egyáltalán nem meglepő, hiszen egy bizonyos kor felett talán ez egy egészséges megközelítés. Ugyanakkor a szerző a törekvés szót használja, azaz azt tarja követendőnek, hogy az ember törekedjen az anyagi függetlenségre. Ugyanakkor kikacsintva az olvasóra megemlíti a családtagok fontosságát is.

Ami saját véleményem szerint még fontos, hogy érzelmileg érett kapcsolatokat hozzunk létre, hiszen azokban a kapcsolatokban valósul csak meg az igazi egyenlőség. Itt már nem folynak játszmák a figyelem megszerzésére. Aki kevésbé érett sokszor régi, megoldatlan, múltbeli konfliktusokra reagál kapcsolataiban és könnyebben veszi fel a szülő vagy a gyermek szerepét. Aki érzelmileg felnőtt, az nem a biztonságot nyújtó szülőt látja a partnerében (hiszen ezt a biztonság saját magának is meg tudja adni). Ő egy egyenrangú társat akar maga mellett tudni. Tud szeretetet adni és fogadni.

Forrás: Business Insider

Back To Top